NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

A vasútlogisztika helyzete Európában és a térségünkben

A vasútlogisztika helyzete Európában és a térségünkben

Ez a cikk a NavigátorVilág decemberi számában jelent meg.

Komor képet festett a 265 ezer km hosszúságú hálózaton futó és évi 17,5 milliárd eurós forgalmat bonyolító európai vasúti szállítási piac jelenéről a VTG RailLogistics Europe vezérigazgatója, a szebb jövő zálogát az ügyfelek bizalmába vetve.

A kontinens piacán belül a kelet-közép-európai régió és benne Magyarország egyfajta tranzitterület, amely számos kihívást tartogat az itt tevékenykedő vasútvállalatok és szállítmányozók, köztük természetesen a VTG RailLogistics Europe számára is. Az nem kérdés. hogy az ellátási rendszerben a vasútra szükség van a jövőben is, vezette fel előadását Günther J. Ferk. Közismert, hogy a vasútlogisztikai fejlesztések nem filléres költséget jelentenek, már csak az eszközökre gondolva sem, de napjaink környezettudatos világában ez hatványozottan érvényesül. Németországban és Franciaországban például törvény írja elő, hogy a vasúttársaságoknak áldozniuk kell a zajkibocsátásuk csökkentésére. Ez az egyetlen intézkedés a VTG RailLogistics Europe 500 millió euróját fogja felemészteni az elkövetkező időszakban olyan beruházásként, amely nem termel hozzáadott értéket az ügyfeleik számára, tehát nem hoz közvetlen üzleti hasznot, viszont a társadalmi hozadékánál és kötelezettségénél fogva mégis végre kell hajtani.

A vezérigazgató tehát felvetette a kérdéseket: ki fogja ezt a tetemes összeget kifizetni, és ezek után melyik vasútpiaci szereplő marad talpon? A német piacon a korábbi élenjáró DB Cargo egyre több piacot és volument veszít, ami azért különösen fájó, mert ők rendelkeznek a legnagyobb önálló és egységes hálózattal Európában. Ha ez megroppan, az szerteágazóan rántja magával a termelő iparágak (acélgyártás, autó- és vegyipar) működését is – nem csak Németországban. Elsőre szokatlanul hangzik, ám tranzitszerepénél fogva a magyar infrastruktúra és a magyar vasúttársaságok kevésbé sikeres szereplése hasonlóan árt az összeurópai piacnak, szögezte le Günther J. Ferk. A folytatásban az előadó országonként elemezte a vasúti fejlesztések egy főre eső és százalékban kifejezett értékét, amelyekben egyértelműen az alpesi államok (Svájc és Ausztria) állnak az élen, Németország nélkül. Pedig ott is óriási összegeket fordítanak vasúti beruházásokra, de sok minden (például az iparvágányok sorsa vagy a vasúti hidak felújítási igénye) állandó küzdelmek forrása. A kihívásokat számba véve a vezérigazgató megállapította még, hogy valamennyi vasúttársaság Európában hasonló gondokkal szembesül.

A fejlesztések szempontjából a piaci szereplők helyzete korántsem rózsás, hiszen alig van olyan állami vagy magántársaság, amelyik képes önerőből finanszírozni az újabb és újabb beruházásokat. Mindezt tetézi az infrastruktúra elavult állapota szerte a földrészen és az általános munkaerőhiány. Bár valójában nehéz megvalósítani, de sajnos nemzetközi és nemzeti szinten is elégtelen a kommunikáció az ügyfelek irányában, ami súlyosbítja a vasúti iparág jelenlegi helyzetét. Hiányzik az átláthatóság és az értékelhető teljesítmény a vasútvállalatok életéből. Ehhez kapcsolódóan a jelenlegi trendek közül a digitalizációról szólva a szakember kifejtette: a VTG-nél 2015-ben határozták el, hogy a 94 ezres vagonflottájuk 80 ezres állományát napelemes VTG Connector dobozokkal látják el, amelyekbe GPS jeladót és gyorsulásérzékelőt szereltek. Ez egyfelől már akkor elkésett lépésnek számított, azonban csak kezdetnek tekintették, hiszen szolgáltatások egész rendszerét kívánják a kor ilyesféle új kihívásaira építeni.

A vállalat fő értéke, hogy szolgáltatáscsomag formájában igyekszik azt megadni az ügyfeleinek, amit azok szeretnének akár a flotta-, akár az árukezelésben. Néhány évvel ezelőtt az arab világtól a nyugati partokig terjedő saját hálózatot építettek Magyarországon és Lengyelországon keresztül. A vontatásokat a saját mozdonyvezetőik végzik, amiben volumenbővülésre számítanak a jövő évben. A vezérigazgató aláhúzta: stratégiai partnerségre törekednek a piac más szereplőivel, akár állami, akár magán versenytárs vasúttársaságokkal és szállítmányozókkal, azokkal, akik egy-egy szakterületen jobbak náluk.