Másképp kapcsolódnak

Másképp kapcsolódnak

Ez a cikk a NavigátorVilág novemberi számában jelent meg.

Düsseldorf (DUS), Hamburg (HAM) és Budapest (BUD) – három eltérő fekvésű, kapacitású, fejlettségű és kapcsolati hálójú reptér, ám – a tulajdonosi vetület mellett – testvérként fűzi össze őket a hasonló cél: cargóban fejlődni és a történelmileg kialakult európai nagy légiáru-elosztó központokon történő konszolidációval szembemenve közvetlen járatokkal kötni össze a vonzáskörzetükben található légiárut a célállomásokkal. René Droese, a Budapest Airport ingatlan és cargo üzletágának igazgatója, Kossuth József cargo-fejlesztési vezető és Sebestyén Réka ingatlanfejlesztési és -bérbeadási vezető válaszolt lapunk kérdéseire.

– Mi hívta életre a Connect Diff erently / Kapcsolódj máshogy! reptéri összefogást?

 René Droese (RD): – A három repülőtérnek ugyanaz a fő részvényese: az AviAlliance GmbH, tehát már adott volt egyfajta párbeszéd, információcsere. A kezdeti találkozók alkalmával kiderült, hogy hasonló célok és kihívások előtt állunk. Észak-Rajna-Vesztfália Düsseldorf esetében Németország egyik legiparosodottabb térsége, Hamburg pedig Németország történelmi tengeri kapuja, szintén erősen fejlett iparral, amely a légi árutovábbítást használja. Esetünkben pedig a dinamikusan fejlődő közép-kelet-európai régió a bázis. A három „testvérreptér” cargós vonzáskörzete pedig szépen kiegészíti egymást, elég nagy a távolság közöttünk ahhoz, hogy ne legyen átfedés közöttük. A Budapest Airport cargo vonzáskörzetében több mint évi 1,5 millió tonna légiárumennyiség van, amit még hatékonyan ide lehet „kamionozni” Lengyelországtól Bulgáriáig, Ukrajnától és Romániától Ausztriáig és Kelet-Németországig. Persze ezért a volumenért több repülőtér verseng.

Kossuth József (KJ): – A nemzetközi repülőterek rendszerint járatok létrehozása céljából működnek együtt, de a Kapcsolódj máshogy! kezdeményezés esetében többről van szó: szélesebb körű információ- és tudáscseréről. Mindhárom repülőtérnek tapasztalt cargovezetői vannak, tehát együtt jóval szélesebb rálátásunk van az iparágra. Mindegyik repülőtérnek megvan a maga erőssége, amelyet a közös növekedés érdekében megosztunk egymással. A kapcsolati hálózatunk is más, így amikor például egy-egy fórumon részt veszünk, akkor a közös standunkon mindhárman találkozhatunk az ügyfelekkel. Amikor külön-külön tárgyalunk velük, egyfajta ütőkártya ez az összefogás a kezünkben: hárman erősek vagyunk, és tudjuk a másik két helyszínt is népszerűsíteni.

– Milyen fórumokon jelent meg együtt a három légikikötő az elmúlt egy évben?

Sebestyén Réka (SR): – 2017-ben a müncheni Air Cargo Europe seregszemlén vett részt a csapat, idén májusban ott voltunk az Air Cargo China 2018 konferencián, Sanghajban, valamint nemrég tértünk vissza Torontóból, a TIACA Air Cargo Forum 2018 eseményről (ld. lenti képünkön. A szerk.).

 – Mi volt ezek hozadéka?

RD: – Nemzetközi trend, hogy a nagy cargo hubok kapacitásproblémákkal szembesülnek, a légitársaságok érezhetően keresik az új, közvetlen megoldásokat. E zsúfoltságnak köszönhetően DUS és HAM az utóbbi időben több cargo chartert tud magához vonzani, egyébként is elsősorban hosszú távú utasjáratokban és belly cargóban erősek. Nálunk ez a piaci szegmens is növekszik (a LOT, az Emirates, az American Airlines, az Air China, az Air Canada és a Qatar Airways járatai révén), de indultak idén új dedikált cargós járatok is az AirBridgeCargo és a SilkwayWest Airlines üzemeltetésében, így már 5 rendszeres dedikált cargós ügyfelünk van a meglévő partnereink (a Cargolux, a Qatar Airways Cargo és a Turkish Airlines Cargo) mellett. Nem beszélve arról, hogy az integrátorpiac forgalma is folyamatosan növekszik idehaza, köszönhetően a 4 nagy piaci szereplőnek (DHL Express, FedEx, TNT Express és UPS). Egy új cargós kapcsolat létrehozásának előkészítése évekig is eltarthat. A BUD célja az, hogy folyamatosan ott legyen a fejekben mint lehetőség, és amikor a légitársaság bővülni akar, akkor az eszükbe jussunk. Álmunk egy többállomásos cargojárat, ami a Távol-Keletről vagy az USA-ból üzemelve érintene minket és a két német testvérrepülőteret is.

KJ: – A legutóbbi, torontói fórum megerősítette bennünk, hogy Magyarország és Észak-Amerika (Kanada és USA) között szükséges a további járatfejlesztés és a logisztikai cégekkel való kapcsolat bővítése, hiszen legalább 1700 amerikai vezetésű multinacionális vállalat működik csak Magyarországon, a vonzáskörzetünket nem is említve. A piacot érdeklik az új, gyors, közvetlen megoldások mind az export, mind az import terén. Jó volt szembesülni a pozitív visszajelzésekkel a cargo iparág jelentős szereplőitől, hogy egyre jobban ismernek minket, és már úgy jegyeznek, mint egy fejlődő és cargoorientált repülőteret Közép-Kelet-Európában. A kiugró cargoforgalom-növekedési számaink (2015-ről 2017-re 39,1 százalék, 2017-ről már 2018. szeptemberig újabb 15 százalék), a jelentős, zajló cargo beruházásaink és ezek nemzetközi kommunikációja egyre több helyen „felteszi” Budapestet a cargotérképre.

– Milyen trendek határozzák meg a légi áruforgalom alakulását?

RD: – Európa légi áruforgalmának növekedése 2018- ban eddig a 4 százalékos globális átlag alatt helyezkedik el, 2018 júliusát összevetve az előző év hasonló időszakával 2,6 százalékos kereslet- és 4,4 százalékos kapacitásnövekedés történt. Az utóbbi hónap azonban javuló tendenciát mutat. A IATA  egyébként az elkövetkezendő 5 évre átlagosan 4,9 százalékos növekedést jósol a globális légi áruszállításban. Ezekhez a számokhoz viszonyítva a mi növekedési ütemünk kiugró. A légi áruforgalom folyamatosan nő, és a kapacitások csak lassabban tudják követni ezt a fejlődést. Trendként fontos megemlíteni az e-commerce varázsszót is: nő az online kereskedelem, özönlik az áru Távol-Keletről, mindenki ezek elosztója lenne; mi nemkülönben.

 – Hogyan reagálnak a várható növekedésre a térség versenytárs piaci szereplői?

KJ: – Van, ahol az utasforgalom van előtérben, és van, ahol fontos a cargo, de kapacitásproblémák állnak fenn: vagy nem áll rendelkezésre elég terület a bővítéshez, vagy nagyon bonyolult, akár többéves engedélyezési folyamat is szükséges a fejlesztéshez. A Cargo City átadása a BUD és a régió légi áruszállításának életében is fontos, jókor időzített mérföldkő. Verseny volt, van és lesz is mindig; a mi dolgunk, hogy magunkra figyelve minél jobban helyt álljunk benne.

RD: – Az áruforgalom, mint egy patak vagy folyó, mindig a neki legjobb utat választja. Jó infrastruktúra, gyors és minőségi árukezelés, légi kapcsolatok, vevőbarát és gyors vámkezelés, szabályozási környezet, költséghatékonyság és megfelelő szolgáltatási díjszintek – ha ezek rendelkezésre állnak, úgy gondoljuk, hogy több áru találja meg a hozzánk vezető utat. Nem állunk meg a Cargo City első fázisának átadásával jövőre, szeretnénk intenzíven konzultálni a piaci szereplőkkel, légitársaságokkal, árukezelőkkel, speditőrökkel, vezérképviseletekkel, hatóságokkal és akár a gyártócégekkel közvetlenül is, megérteni, hogy mire van szükségük ahhoz, hogy a BUDot tényleg egy cargobarát repülőtérként kezeljék.

VILÁGSZÍNVONAL A CARGO CITY-BEN

A létesítményt az Európában már jól bevált cargoközpontokról mintázták: egy 20 ezer négyzetméteres földi kiszolgáló (handling) épület áll majd közvetlenül a gurulóút mellett, amely a speciális cargoigényeknek (DGR áru, hőmérséklet-szabályozott tárolás 15–25°C-on, 2–8°C-on, fagyasztókban, élőállat-szállítás stb.) is eleget fog tenni. A 2 B747-8F számára újonnan építendő állóhelyet (előteret) 100 méteren belül lehet elérni, továbbá egy forwarder épület létesül vele szemben, 50 méterre. Ez az elrendezés egy teljesen zárt láncot alkothat a légiáru számára, gyors működést lehetővé téve maximális biztonsági szint mellett, mutatta be az új „város” szerkezetét Sebestyén Réka. Az épületek belső kialakítását teljesen az ügyfelek igényei szerint alakították, ami sok előzetes egyeztetéssel és tervezéssel járt, a projekt legnagyobb kihívását ez jelentette. A gyógyszerlogisztikára jobban fókuszálva a IATA CEIV tanúsítvány bevezetése a cél, amelyhez ha elég piaci szereplő (speditőr, fuvarozó) csatlakozik, akkor zárt láncú minőségbiztosított légi szállítás állhat össze a másik célországban a címzettig. A munkálatok első fázisa azzal indult, hogy a handling épület és a cargo előtér alapkövét szeptember 21-én letették, azóta az előbbit már alapozzák. Az előtér előkészítése csak a tél után indulhat meg. Mindkettőt 2019 októberében tervezik átadni, az első gépek ezután rögtön el is foglalhatják az állóhelyet. A rendelkezésre álló hatalmas (mintegy 1,5 kilométer hosszú) területnek köszönhetően további fejlesztésekre van lehetőség, amelyekre már most nagy a kereslet. „A koncepció szépsége, hogy mindhárom létesítményelem bővíthető” – fűzte hozzá az ingatlanfejlesztési és -bérbeadási vezető.