Merre tovább, szállítmányozás?

A nemzetközi és a hazai szakszövetség képviselői áttekintették a jelenlegi speditőrpiacot, és elemezték a várható fejlődési tendenciákat globális, illetve hazai szinten. Egyetértettek abban, hogy a digitalizáció ma már megkerülhetetlen a logisztikai ágazatban.

Francesco S. Parisi, a FIATA alelnöke

Francesco S. Parisi elmondása szerint nagy örömmel érkezett Budapestre, hiszen Triesztben él, ahol ma is az a vélekedés, hogy Budapest a hátország. A népszerű jövőkutató Gerd Leonhardot idézve előrevetítette: „az emberiség többet fog változni az elkövetkező 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300-ban”. A technológiák és a geopolitika gyökeres változásai hova vezetnek? A szállítmányozói iparágra szűkítve elmondható: nagy médianyomás alatt folyik a munka. Egyes elemzők azt vizionálják, hogy a digitalizáció térhódításával már nem is lesz szükség speditőrökre, e közvetítők gyakorlatilag ki fognak halni, gondoljunk csak a virtuális vámügyintézés terjedésére.

A FIATA alelnöke azért a maga részéről szkeptikus minden jósló felhangot illetően. Ugyanakkor a felelős vállalatvezetőknek nyilvánvalóan előre kell nézni, fel kell készülni a jövőre. A szakma előtti kihívások sorában az említett digitalizáció mellett az e-kereskedelem hatásait sorolta a szakember. Sok benne a fejlődési potenciál a szállítmányozók számára, ám amint a webáruházak szolgáltatókká is lesznek, az már újabb fenyegetést hordoz a speditőrszakma irányában – szögezte le Parisi.

Mindazonáltal a várhatósági jóslatok ellenében az elemzések a valóságot rózsásabbnak mutatják, és a szállítmányozók bizony erősebbek, mint valaha. A szilárd ellenálló-képesség hátterében az alelnök szerint egyfelől az üzleti modellek méretbeli és részterületekre szakosodott sokfélesége áll, hiszen ez találkozik a piac igényeivel. Komoly erőssége a speditőröknek más iparágak képviselőivel szemben, hogy kitüntetett figyelemmel vannak megbízóik igényeire, valamint nagyfokú rugalmassággal képesek alkalmazkodni és szükség szerint gyorsan megújulni. Minderre azért van mód, mert nem kifejezetten eszközigényes szegmensként nincs minek elterelnie a figyelmüket. A hagyományos közvetítőszerepen túl végzett munkafolyamatok (például fuvaroptimalizálás) pedig belátható időn belül nem kerülhetnek a mesterséges intelligenciák hatókörébe, hiszen a kritikus pontokon való beavatkozás képessége nem modellezhető teljes körűen.

Iszak Tibor, az MSZSZ elnöke és a Raaberlog vezérigazgatója

Nemcsak a gazdasági növekedés gyorsult fel, vált megalapozottá és kiegyensúlyozottá az utóbbi években, köszönhetően a külkereskedelmi mérlegnek és a belső fogyasztásnak is, hanem mindez bizakodásra ad okot arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező években Magyarország felzárkózása is felgyorsul az EU átlagához – ekképp osztotta meg gondolatait a gazdaság és a szállítmányozói szakma helyzetéről a hazai szövetség számai alapján Iszak Tibor.

A bővülő gazdaság kiváló mutatója az árukibocsátás növekedése is. Az export-importforgalom olyan mértékben nő, amivel korábban csak kétkedően számoltak a szakemberek. Ami a hazai konténerforgalmat illeti, az is várakozáson felüli, hogy a METRANS nyári terminálnyitása nem rengette meg a budapesti piacot: a korábbi két létesítmény forgalmai nem csökkentek az új kapacitás belépésével. További pozitív példaként említette az elnök a dunai mellett a csereszekrényes forgalom megindulását a Mahart Container Centernél: 2 operátor révén heti több mint 12 vonatpár közlekedik, ami remélhetőleg valamelyest tehermentesíti majd a kamionoktól a hazai közutakat.

Egyébként is ezt a közúti szegmenst érintette leglátványosabban a szabályozási környezet változása (útdíj, EKAER, TSM stb.) az elmúlt időszakban. A bevezetett rendszerekre és szankcionáló intézkedésekre nagy szükség volt az előadó álláspontja szerint, és hozzátette: biztosak lehetünk benne, hogy a közúti díjak emelkedni fognak, amit ezúttal nem a költségek növekedése, hanem az említett szigorítások váltanak ki. Ilyen értelemben Magyarország bizony utolérte az uniót.

Ezzel együtt a közúti és vasúti fuvarozási ágazatot is jelentős munkaerőhiány sújtja: már a nyugdíjba vonuló munkatársak pótlása is nehézségekbe ütközik, nemhogy az esetleges létszámbővítés.

A hajózásról szólva Iszak Tibor többek között kifejtette: a tengerentúli konténerforgalomban folytatódik az elmúlt évek tendenciája, és a hajóstársaságok koncentrálódnak a piacon. Ebben (is) élen jár a Maersk, de a megalakult kínai konglomerátum ostromolja a világelső pozíciót. Ebben az évben a globális konténerforgalom minden várakozáson felül, 5 százalékkal nőtt – egészen augusztus végéig. Azóta viszont a 2008-as válság mélyrepülése kísért kapacitástöbbletekkel és díjcsökkenésekkel.

A Maersk informatikai rendszerét ért vírustámadás pedig ráébresztette a logisztikai szektort arra, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz a pillanathoz, amikor a teljes körű digitalizáció már nem csupán versenyképesség-fokozó tényező lesz, hanem működési alapfeltétel.

A cikk a NavigátorVilág 2017. novemberi számában jelent meg.