NavigátorVilág – Vasúti fuvarozás konferencia

Fellendült itthon az árufuvarozás

Megkezdődtek az első negyedévben az Európai Unió által támogatott közlekedési beruházások, és ez fellendíti az árufuvarozó vasúttársaságok forgalmát is. A határállomások viszont telítettek ami nehézséget is jelent.

A tavalyi átlagosnak tekinthető évet követően az első negyedévben fellendült a vasúti árufuvarozási piac Magyarországon. Ez pedig leginkább annak köszönhető, hogy jelentős közúti és vasútépítési munkák kezdődtek meg az országban. Ezekhez a beruházásokhoz ugyanis a pályaépítéshez szükséges alapanyagot leginkább vasúton célszerű szállítani, hiszen tömegárunak minősülnek. Iparági források szerint ebben az évben akár tízszázalékos növekedés lehet a vasúti árufuvarozásban: tavaly az áruszállító cégek hozzávetőlegesen negyvenmillió tonnát fuvaroztak el a magyar vasúthálózaton, ez a mennyiség az idén elérheti a negyvenötmillió tonnát. Ez azért is soknak számít, hiszen a vasúti fuvarpiacon az elszállított áru mintegy nyolcvan százaléka nemzetközi irányú. Ugyanakkor olyan jelentős beruházások kezdődtek meg, mint például az M44-es autóút Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának építése, vagy például vasúton a Budapest és Százhalombatta szakasz kivitelezése, és tovább dolgoznak a beruházók a dél-balatoni vasútvonal felújításán Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy, valamint Kaposvár és Fonyód között. Mivel a nemzetközi fuvarok és a gabonaszállítás továbbra is jelentős, szinte a teljes gördülőállomány kihasznált. Ehhez jött az első negyedévben, hogy januárban és februárban a jégtorlaszok miatt korlátozás volt a hajóforgalomban a Dunán. Mindez jelentős többletfeladatot adott a vasúti árufuvarozóknak, hiszen például a Dunaferr a hajóforgalmát is „átirányította” vasútra ebben az időszakban.

Jelentős változás volt, hogy tavaly év végére Záhony forgalma is megélénkült, így 2016-ban húszszázalékos forgalomnövekedés volt 2015-hez képest. Amennyiben viszont kiteljesednek az európai uniós beruházások, komoly kocsihiányra lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy az árufuvarozó vasúttársaságok leginkább a nemzetközi piacokról vagy a szomszédos országokból bérelhetnek járműveket. A konjunktúra viszont nemcsak nálunk nehezíti a szállítást, hanem más délkelet-európai országban, például Bulgáriában. A bolgárok a románoktól vettek igénybe teherkocsikat, ami viszont kissé megnehezíti azon hazai vasúttársaságok helyzetét, amelyek az ottani piacról akarnak bérelni. Ugyancsak gondot jelent a határállomások telítettsége, adminisztrációs és technikai problémák is nehezítik a teherfuvarozást. Így előfordul az is, hogy nemcsak a határállomáson, hanem attól ötven-hatvan kilométerre is feltorlódnak tehervonatok.

A gyors haladást a pályaátépítések is nehezítik, vagyis ami az egyik oldalon előny, a másikon nehézséget is jelenthet. A pályaépítések ugyanis forgalmi korlátozásokkal járnak, ami azt is jelenti, hogy egy-egy szakaszt el kell zárni a forgalom elől ideiglenesen, így a tehervonatok csak kerülő útvonalon közlekedhetnek. Magyarországon viszont az európai törzshálózathoz tartozó szakaszokon zajlanak a felújítási munkák, ahol a forgalom nyolcvan-kilencven százaléka bonyolódik. Nemcsak nálunk zajlanak ugyanakkor felújítások, hanem a szomszédos országokban is. A gyékényesi határállomásra történő eljutást az is nehezíti, hogy a dél-balatoni vasútvonal mellett a horvát oldalon is átépül a vasúti infrastruktúra.

magyarhirlap.hu